Kolozsvár bemutatása
29 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
29 találat
24 találat a térképen ebből az oldalból · 1 találatnak nincs koordinátája
Kolozsvár Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa, az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A mai Kolozsvár utcáin sétálva lépten nyomon felbukkannak a magyar történelem és művészettörténet emlékei, az egész várost a múlt és időtlenség hangulata veszi körül.
Bővebben a helyről
Kolozsvár, románul Cluj-Napoca, németül Klausenburg
306 000 fős lakosságával Bukarest és Jászvásár (Iaşi) után Románia 3. legnagyobb városa, fontos kulturális központja. A magyar lakosság aránya 18 %. Kolozsváron él (Marosvásárhely után) a második legnagyobb számú , mintegy 60 000 főt számláló magyar közösség Románia területén.
A 179,5 km² területű város a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi - Szigethegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el, a Kis-Szamos völgyében.
A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak.
A római időkben Napoca néven a Dacia római provincia egyik legjelentősebb municipiuma volt a helyén.
A város mai területén levő Kövespadon honfoglaláskori magyar sírokat találtak.
Alapítását 1113-tól számíthatjuk, amikor először jelenik meg oklevélben a város neve: Clus. Az ekkori város még nem a mai központ helyén, hanem a Kolozsmonostori apátság körül épült ki, föld és palánkvár falain belül. A XIII század második felében, a tatárjárás után keletkezik az Óvár. 1316-tól Károly Róberttől városi kiváltságokat kap, majd 1405-ben Zsigmondtól szabad királyi városi rangot. A XV.század első felében épülnek az új városfalak – nagyjából a város jelenlegi központja. Az erdélyi fejedelemség idején már Erdély legjelentősebb magyar városa, pénzügyi, kereskedelmi, kulturális központja, lakosságszámra csak a szász Brassó múlja felül. Ekkortól emlegetik kincses városként. Az osztrák időkben a XVIII. században az Erdélyi kormányzóság - gubernium székhelye, főváros lesz.
Az Óvárban van Mátyás király szülőháza (1443) és itt, a volt domonkos zárdában alapították 1557-ben Kolozsvár első egyetemi rangú iskoláját.
A központból kiindulva rövid sétával 7 vallásfelekezet műemléktemplomait lehet végigjárni.
A Főtéren, a gótikus Szent Mihály templom mellett van Mátyás király bronzszobra, Fadrusz János alkotása (1902). Itt található Erdély legszebb barokk épülete, a Bánffy palota, ma művészeti múzeum.
.A több mint 400 éves Házsongárdi temető Erdély Pantheonja.
306 000 fős lakosságával Bukarest és Jászvásár (Iaşi) után Románia 3. legnagyobb városa, fontos kulturális központja. A magyar lakosság aránya 18 %. Kolozsváron él (Marosvásárhely után) a második legnagyobb számú , mintegy 60 000 főt számláló magyar közösség Románia területén.
A 179,5 km² területű város a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi - Szigethegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el, a Kis-Szamos völgyében.
A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak.
A római időkben Napoca néven a Dacia római provincia egyik legjelentősebb municipiuma volt a helyén.
A város mai területén levő Kövespadon honfoglaláskori magyar sírokat találtak.
Alapítását 1113-tól számíthatjuk, amikor először jelenik meg oklevélben a város neve: Clus. Az ekkori város még nem a mai központ helyén, hanem a Kolozsmonostori apátság körül épült ki, föld és palánkvár falain belül. A XIII század második felében, a tatárjárás után keletkezik az Óvár. 1316-tól Károly Róberttől városi kiváltságokat kap, majd 1405-ben Zsigmondtól szabad királyi városi rangot. A XV.század első felében épülnek az új városfalak – nagyjából a város jelenlegi központja. Az erdélyi fejedelemség idején már Erdély legjelentősebb magyar városa, pénzügyi, kereskedelmi, kulturális központja, lakosságszámra csak a szász Brassó múlja felül. Ekkortól emlegetik kincses városként. Az osztrák időkben a XVIII. században az Erdélyi kormányzóság - gubernium székhelye, főváros lesz.
Az Óvárban van Mátyás király szülőháza (1443) és itt, a volt domonkos zárdában alapították 1557-ben Kolozsvár első egyetemi rangú iskoláját.
A központból kiindulva rövid sétával 7 vallásfelekezet műemléktemplomait lehet végigjárni.
A Főtéren, a gótikus Szent Mihály templom mellett van Mátyás király bronzszobra, Fadrusz János alkotása (1902). Itt található Erdély legszebb barokk épülete, a Bánffy palota, ma művészeti múzeum.
.A több mint 400 éves Házsongárdi temető Erdély Pantheonja.