Főtér

 A térből messze kimagaslik a legrégibb épület, a Szent Mihály -templom, amely a 14.század óta uralja a teret. A tér épületei a 15.századtól a 19.századig minden fontosabb építkezési stílus jegyeit megőrizték.
A Főtér nyugati házsorán található a város egyik legrégebbi gótikus lakóépülete, a katolikus plébániaház. A ház belső udvarában 1996-ban Szervátiusz Jenő szobrászművész állandó kiállítása látható. A  nyugati sor kiemelkedő épületei a Jósika-palota, amelyet az első emeleti erkélyt tartó négy oszlopa miatt Lábasházként emlegetnek a kolozsváriak, a Rhédey-palota,amelynek Jókai-úti hátsó szárnyán márvány emléktábla hirdeti, hogy itt tartotta első előadásait az 1792-ben megalakult “Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság”.
A ház Főtér felöli homlokzatán a  Rhédey-címer és Rhédey János koronás monogramja látható.
A Főtérre csak sarkaival tekint be a Pákey Lajos tervei szerint felépített és 1895 decemberében megnyitott New York kávéház (ma Continental Szálloda, de 2005-ben bezárták s az épületet eladták). Ebben a szállodában hajdanán számos író, költő és művész lakott, köztük Jókai Mór is, Kolozsváron tett látogatásai során.
A Főtér déli házsorán áll az 1912-1913-ban épített, akkor világvárosinak számító szecessziós bérház. Ezen a soron áll a Városháza, régi nevén Tanácsház is.
A Főtér keleti házsorának legismertebb épülete a Bánffy-palota, az erdélyi barokk egyik legművészibb alkotása.
A Főtér dísztérré való átalakítását 1896-ban határozta el a városi tanács. A templom körül aszfaltos korzót létesítettek, a piacteret kavicskővel borították, a Szent Mihály-templom nyugati kapuja előtt álló 1747-ből származó barokk fogadalmi kaput lebontották (ma a Szentpéteri-templom előtt látható felújítva), a templomkertet pedig 85 cm magas, Pákey Lajos tervei szerint neogótikus stílű - helyenként  ma is meglévő - öntöttvas kerítéssel veszik körül.
1899-ben elköltöztetik a főtéri emlékoszlopot, az I. Ferenc császár és Karolina- Auguszta császárné 1817-es látogatását megörökítő  Státuát is, ez ma a Karolina-téren áll.
A dísztér összhangját a város legnagyobb szülöttének, Mátyás királynak a szobra teszi teljessé. Fadrusz János műve 1902.október 12-én leplezték le.
A Főtér egy újabb  átalakítása a Funar-korszak idejére tevődik, amikor 1994 nyarán a Mátyás-szobor előtti park és sétány területén régészeti ásatásokba kezdenek. Az ásatások eredménye mindössze néhány római kori falmaradvány, ezek egy része ma megtekinthető a Főtéren.
A Főtér arculatában a legújabb átalakításokra az elmúlt  év alatt került sor. A sétány és park helyét lekövezett nyílt tér vette át. Az új arculatú Főtér – az eredeti elképzelések szerint – olyan színvonalas és igényes közösségi programok helyszínévé kellene váljon, amelyek Kolozsvár szellemiségéhez, Erdély fővárosának központjához illőek. Ezt csak részben sikerült elérni.