Farkas utcai református templom

 Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája. A templom méretei lenyűgözőek, Délkeket-Európának ez a legnagyobb egyhajós gótikus temploma. A hajó hossza 30,75 m, szélessége 15,6 m falmagassága pedig eléri a 19 métert.
Építését Mátyás király rendelte el 1486-ban, a minorita ferencesek részére. A hitújítás hatására 1536-ban kiűzték a szerzeteseket, így a zárda és a templom is üresen maradt 1581-ig, amikor Báthory fejedelem a jezsuitáknak ajándékozta.1603-ban, a túlnyomóan protestáns város lakossága kiűzte a jezsuitákat, megtámadta a templomot, összetörte a templom szobrait,képeit sőt hajójának boltozatát is bedöntötték. A templom újra üresen maradt. A puszta épületet 1622-ben Bethlen Gábor adományozta a reformátusoknak. Az újjáépített templomot I. Rákóczi György erdélyi fejedelem jelenlétében szentelték fel 1647-ben.
Az épület azóta három nagyobb felújításon esett át.
A templom mai berendezésének nagy része az I. Rákóczi György idejében végzett újjáépítés után született. Ekkor állítják fel a díszes reneszánsz szószéket is. A templom faragásos padjai a XVII .században készültek, besztercei fafaragók munkája nyomán, az intarziás  rokokó úrasztala  1827-ben készült, az  orgona felső, régebbi része a felirata szerint 1766-ból származik. A padokat és falakat díszítő 117 címer és halotti kárta (emléklap) a 17-20. századból származik, ezeket Herepei Gergely esperes kezdte összegyűjtetni. Szinte valamennyi erdélyi nemesi család címere megtalálható ebben az egyedülálló gyűjteményben.
A templom akusztikája kiváló ezért már 60-as évek végétől orgonahangversenyeket tartanak itt.
A templom szentélyben található I. Apafi Mihály és felesége, Bornemissza Anna, illetve II. Apafi Mihály és felesége, Bethlen Kata sírja, akiknek a földi maradványait 1942-ben hozták át az almakeréki templom kriptájából. A síremlék Kós Károly tervei alapján készült.