Fellegvár

A Habsburg-uralom erdélyi berendezkedésének első lépéseként a fejedelemség legjelentősebb várai a császári csapatok hatalmába kerültek. A megszálló csapatok elszállásolási nehézségei, illetve annak a ténynek a felismerése, hogy Kolozsvár városfalai elavultak, s régen nem felelnek meg a korabeli haditechnika követelményeinek, egy új, modern erődítmény építését tette szükségessé. Ilyen körülmények között került sor a kolozsvári Fellegvár felépítésére a 18. század elején. Az új erődítmény helyét a várostól északra húzódó, Kőmál dombon jelölték ki, amely a Szamos és a Nádas patak völgyei közé ékelődve, kelet-nyugat irányban emelkedik, mintegy 60 méterrel a város fölé. A Fellegvár tervét Giovanni Morando Visconti (1652-1717), itáliai származású hadiépítész,  a Fejedelemségben állomásozó császári csapatok főépítésze. Visconti egy szabálytalan ötszög alaprajzú, Vauban-típusú  erődítményt tervezett, amelynek könnyebben megközelíthető - keleti, északi nyugati - oldalait több külső védművel szándékozott erősíteni. Az új vár és a korábbi városfal kapcsolatát a nyugati és keleti oldalon egy-egy fallal oldotta volna meg. Visconti tervét 1713 februárjában fogadta el a Bécsi Haditanács és elnöke, maga Szavojai Jenő látta el saját kezű megjegyzéseivel a tervet, amelyben az építendő vár fontosságát is kihangsúlyozta: felügyelnie és védenie kellett Kolozsvár városát és lakosságát. A munkálatok végül 1735-ben fejeződtek be. Betartották a szabálytalan ötszögű alaprajzot, de lemondtak arról az elképzelésről, hogy a városfallal összekapcsolják. Földből készült védművei voltak a citadellának, 1-1 olaszbástya a négy sarkán, illetve egy félbástya a délnyugati oldalon. Szárazárok húzódott a bástyák előtt.A déli oldalon, amely a domb meredek lejtőjének köszönhetően védettebb volt, elmaradt a külső védművek kiépítése. A várnak három kapuja volt, kelet, észak és nyugat felé. A citadella belsejében a helyőrség ellátására többek között kaszárnya, parancsnoki épület, fegyvertár és élelmiszer raktár épült. A vár két kapuja és néhány belső épület fennmaradt napjainkig.

lexikon.adatbank.ro