Brassó bemutatása
17 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
17 találat
15 találat a térképen ebből az oldalból · 2 találatnak nincs koordinátája
A hegyek által körülvett, különlegesen szép fekvésű város, Románia egyik legnagyobb települése.
Bővebben a helyről
Erdély délkeleti felében, a Barcasági medencében fekszik, a Cenk lábánál. 300 000 fős lakosságnak 10%-a magyar, s mindössze 1%-a német. A város területén a honfoglalás előtt bolgárok laktak. Szent István a Cenk hegyre építtette Brassovia nevű várat, amelyet 1211-ben II. Endre a Német Lovagrendnek adományozott. Ekkor jelennek meg Brassóban a szászok. Brassó nevét először 1252-ben említi IV. Béla egyik adománylevele. A város német neve, Kronstadt, a latin Corona névből származik, mivel egy legenda szerint, a legelső városháza építésekor a földben, fagyökerek között egy koronát találtak. Ez a magyarázata annak, hogy a város címerében egy korona és egy fagyökér látható. Brassó, hajdan az erdélyi szászok legnagyobb és legjelentősebb városa, évszázadokon keresztül gazdag kereskedőváros volt. Igazi fejlődése a 14. század végén kezdődött, ekkorra tehető a védelmi célokat szolgáló várfal és a ma is Erdély egyik legkülönlegesebb látnivalóját képező, Fekete templom építése is. A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú várossá vált. 1611. július 8-án itt szenvedett vereséget Báthory Gábor erdélyi fejedelem a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől. 1688. május 26-án Antonio Caraffa itáliai zsoldosvezér, kinek feladata Erdély Habsburg- tartományokba való beolvasztásának előkészítése volt, az ellenszegülő Brassó várát ostrommal bevette és felgyújtotta. A Fekete templom falai azóta feketék. A mai Brassó számos épen maradt gyönyörű városrészével, középkori falakkal körbevett Belvárosával, Tanácsterével, hangulatos középkori utcáival, sikátoraival sok kül- és belföldi turista látogatásának kedvelt célpontja. A Belváros közelében indul a felvonó a Cenk-hegyre, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra.