A Szentháromság templom

A templom nevét nem a görög keleti vallásról, hanem a templomot építtető görög kereskedőktől kapta. Az egykori Lópiac, a mai Gheorghe Barițiu utca 12. számú házának udvarán áll. Elhelyezkedése annak köszönhető, hogy a szászok hosszú ideig nem engedélyezték a várfalakon belül más népeknek a templomépítést, végül 1789-ben az itt élő görög kereskedők mégis engedélyt kaptak, de csak azzal a feltétellel, ha utcafront, torony és harang  nélkül építik fel a templomukat. A templomhoz később csatolták hozzá az eredetileg a város középkori védőművéhez tartozó ún. Lőportornyot. Egy évig román és görög nyelven zajlott a szertartás, ám 1789-ben a görögök maguknak követelték a templomot. A per 100 éven át húzódott és végül a románoknak menniük kellett. Akkor építették fel a központi templomot. Csak 1942-ben a görögök távozásakor kapta meg az ortodox egyház a Görög templomot. Belterének freskóit 1859-ben Gulimievici festette, a XVII-XVIII századi ikonok vászonra és fára festettek, az ikonosztáz 1855-ben készült. Itt látható egy 1633-ban készült velencei ikon, és egy aranyozott ezüstbe vasalt görög evangélium.