Beszterce bemutatása
4 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
4 találat
4 találat a térképen ebből az oldalból
Beszterce, románul Bistriţa, németül Bistritz városnak két központja van. Az egyik a régi főtér, közepén Beszterce legszebb látnivalójával, az evangélikus templommal, a másik az új főtér, ahol szállodákat, éttermeket talál a turista.
Bővebben a helyről
A középkor óta szászok által lakott város, Kolozsvártól 110 kilométerre északkeletre, a Beszterce folyó partján fekszik. Bár ez a terület földrajzilag távol esik Szászföldtől, Besztercén minden megtalálható a szász városok jellegzetességeiből, a középkori városmagtól a hatalmas gótikus evangélikus templomig, habár a történelem viharai, a sok háborús csapás, tűzvész stb. megtizedelte a régi műemlékeket.
A várost a 12. században II. Géza által betelepített szász bányászok alapították. Mivel a város az Erdélyt Moldvával összekötő egyik fontos útvonal mentén fekszik, évszázadokon keresztül fontos kereskedőváros volt. Vásárjogot 1353-ban Nagy Lajostól kapott.
Hunyadi János, akit V. László 1453-ban örökös besztercei gróffá nevezett ki, várat építtetett a város északi részén . Ezt a várat viszont később a város megvette, lebontatta és kövéből városfalakat emelt 10 bástyával. Ennek egyetlen máig megmaradt része a Bognár-torony.
Beszterce már évszázadok óta a humanista művelődésnek is fontos központja volt. 1543-ban itt nyomtatták ki Bonfini munkájának egy részét, a 16. század végén már gimnáziuma is volt. Ebből az időből származik levéltára is, ahol a 15. századból származó s 1316 magyar szót tartalmazó “Besztercei szójegyzéket” fedezték fel.
Egyéb látnivalók: a régi Főtér északi házsorát alkotó Lábas-házak, a 13. század második felében épült volt ferences templom (ma ortodox) 15. századi falfestményekkel valamint a történeti, néprajzi és természetrajzi gyűjteményekben gazdag besztercei múzeum,amelyet az ezüstművesek hajdani céhházában, egy 16. századi épületben rendeztek be.
(Mátyás Vilmos)
A várost a 12. században II. Géza által betelepített szász bányászok alapították. Mivel a város az Erdélyt Moldvával összekötő egyik fontos útvonal mentén fekszik, évszázadokon keresztül fontos kereskedőváros volt. Vásárjogot 1353-ban Nagy Lajostól kapott.
Hunyadi János, akit V. László 1453-ban örökös besztercei gróffá nevezett ki, várat építtetett a város északi részén . Ezt a várat viszont később a város megvette, lebontatta és kövéből városfalakat emelt 10 bástyával. Ennek egyetlen máig megmaradt része a Bognár-torony.
Beszterce már évszázadok óta a humanista művelődésnek is fontos központja volt. 1543-ban itt nyomtatták ki Bonfini munkájának egy részét, a 16. század végén már gimnáziuma is volt. Ebből az időből származik levéltára is, ahol a 15. századból származó s 1316 magyar szót tartalmazó “Besztercei szójegyzéket” fedezték fel.
Egyéb látnivalók: a régi Főtér északi házsorát alkotó Lábas-házak, a 13. század második felében épült volt ferences templom (ma ortodox) 15. századi falfestményekkel valamint a történeti, néprajzi és természetrajzi gyűjteményekben gazdag besztercei múzeum,amelyet az ezüstművesek hajdani céhházában, egy 16. századi épületben rendeztek be.
(Mátyás Vilmos)