Marosvásárhelyi látnivalók
9 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
9 találat
9 találat a térképen ebből az oldalból
Marosvásárhelyen 9 látnivalót ajánlunk. Minden látnivalónál leírást, képeket és térképet talál, mellette a közeli szállásokat és programokat.
Marosvásárhely, románul Târgu-Mureş hagyományosan a székelység gazdasági és kulturális székhelye, az erdélyi szellemi élet egyik jelentős központja. A műemlékek, iskolák, virágok városa, amely fontos ipari és mezőgazdasági háttérrel is rendelkezik.
Bővebben a helyről
Marosvásárhely az Erdélyi-Mezőség délkeleti szélén, a Maros-völgyében helyezkedik el. Erdély hatodik legnagyobb városa, magyar lakosainak számát tekintve viszont első helyen áll Romániában (70 000 fő).
A város környéke már a neolitkor óta lakott hely. Első okleveles adata 1107-ből származik, ebben Novum Forum Siculorum ( Székelyújvásár) néven említik.
Kedvező földrajzi helyzete elősegítette a vásárváros kialakulását,1316-ban már gabona és állatvásáráról nevezetes. Fejlődését elsősorban mezőgazdasága, de a céhek, kézművesek, kereskedők jelenléte is biztosította, amihez az 1482-ben Mátyás királytól kapott szabadalom is hozzájárult. A 15.században Marosvásárhely még mezőváros és Marosszéknek volt alárendelve. Viszont idővel mind önállóbb lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól. Az egyetlen székelyföldi város amely megkapta a szabad királyi város státuszát ( 1616).
A város az 1848-1849-es szabadságharcból is kivette részét, Bem többször is itt tartózkodott, Petőfi pedig innen indult a fehéregyházi csata színhelyére.
A városi élet igazából csak a 19. század végén, illetve a 20.század elején kezd kibontakozni, látványos fejlődést Bernády György (1864-1938) polgármesteri mandátuma alatt ért el. Ekkor alakult ki a belváros mai képe, ekkor épültek a ma is megcsodálható szecessziós középületek, parkokat hoztak létre, csatornáztak, aszfaltoztak, a város utcáit virágokkal, fákkal ültették be.
A Ceauşescu-időszakban erősen folyt a román nemzetiségű lakosok betelepítése a városba, így a román lakosok aránya utolérte a magyarokét.
A város jelenkori történetére rányomja bélyegét az 1990-es évi “fekete március”, amikor tragikus kimenetelű utcai harcokra került sor magyarok és románok között.
Marosvásárhely jelenleg is a magyar kultúra egyik bástyája, nagy alkotói révén szimbólumává lett az erdélyi szellemiségnek. A város olyan szellemi nagyságok alkotóhelyéül szolgált mint a két világhírű matematikus, Bolyai Farkas(1775-1856) és Bolyai János(1802-1860), vagy a magyar nyelvművelés és közművelődés lelkes előmozdítója Aranka György (1737-1817). Itt élt a székely ezermester, Bodor Péter (1788-1849) is, akinek zenélő kútja egykor Marosvásárhely egyik fő nevezetessége volt. A kút hű másolatát 1936-ban építették fel Budapesten, a Margit-szigeten.
A városnak a magyar kultúrában betöltött szerepét jelzi, hogy Marosvásárhelyen található Erdély leghíresebb könyvgyűjteménye, a számos ritkasággal is büszkélkedő Teleki Téka.
Marosvásárhely számos látnivalót kínál a turisták számára.
A város környéke már a neolitkor óta lakott hely. Első okleveles adata 1107-ből származik, ebben Novum Forum Siculorum ( Székelyújvásár) néven említik.
Kedvező földrajzi helyzete elősegítette a vásárváros kialakulását,1316-ban már gabona és állatvásáráról nevezetes. Fejlődését elsősorban mezőgazdasága, de a céhek, kézművesek, kereskedők jelenléte is biztosította, amihez az 1482-ben Mátyás királytól kapott szabadalom is hozzájárult. A 15.században Marosvásárhely még mezőváros és Marosszéknek volt alárendelve. Viszont idővel mind önállóbb lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól. Az egyetlen székelyföldi város amely megkapta a szabad királyi város státuszát ( 1616).
A város az 1848-1849-es szabadságharcból is kivette részét, Bem többször is itt tartózkodott, Petőfi pedig innen indult a fehéregyházi csata színhelyére.
A városi élet igazából csak a 19. század végén, illetve a 20.század elején kezd kibontakozni, látványos fejlődést Bernády György (1864-1938) polgármesteri mandátuma alatt ért el. Ekkor alakult ki a belváros mai képe, ekkor épültek a ma is megcsodálható szecessziós középületek, parkokat hoztak létre, csatornáztak, aszfaltoztak, a város utcáit virágokkal, fákkal ültették be.
A Ceauşescu-időszakban erősen folyt a román nemzetiségű lakosok betelepítése a városba, így a román lakosok aránya utolérte a magyarokét.
A város jelenkori történetére rányomja bélyegét az 1990-es évi “fekete március”, amikor tragikus kimenetelű utcai harcokra került sor magyarok és románok között.
Marosvásárhely jelenleg is a magyar kultúra egyik bástyája, nagy alkotói révén szimbólumává lett az erdélyi szellemiségnek. A város olyan szellemi nagyságok alkotóhelyéül szolgált mint a két világhírű matematikus, Bolyai Farkas(1775-1856) és Bolyai János(1802-1860), vagy a magyar nyelvművelés és közművelődés lelkes előmozdítója Aranka György (1737-1817). Itt élt a székely ezermester, Bodor Péter (1788-1849) is, akinek zenélő kútja egykor Marosvásárhely egyik fő nevezetessége volt. A kút hű másolatát 1936-ban építették fel Budapesten, a Margit-szigeten.
A városnak a magyar kultúrában betöltött szerepét jelzi, hogy Marosvásárhelyen található Erdély leghíresebb könyvgyűjteménye, a számos ritkasággal is büszkélkedő Teleki Téka.
Marosvásárhely számos látnivalót kínál a turisták számára.