Zetelaka Hargita megye egyik nagyközsége. A település életére ma is jellemző egy székely mondás: “porból lettünk, de fából élünk”, ugyanis a környék lakossága főleg fafeldolgozásból él, ezt egészíti ki az egyre nagyobb méreteket öltő faluturizmus.
Bővebben a helyről
Zetelaka, a Nagy- Küküllő felső, hegyvidéki szakaszán, Székelyudvarhelytől 11 kilométerre található, színmagyar községközpont. A szűk völgyben elnyúló népes halmazfalut a pápai tizedjegyzék 1332-ben Zathalaka néven említi először.
Középkori temploma megsemmisült.
Római katolikus temploma 1912-1914-ben épült . Ez a vidék legnagyobb katolikus temploma, melynek barokk főoltára és tornyának egy körablaka a középkori templom maradványát képezik.
A településen tájház is található, valamint sok 19–20. századi székelykapu is megcsodálható.
Zetelakáról kirándulni lehet a Somos-tetőre (871m), a zeteváraljai víztározóhoz, az Ivó völgyébe, ahonnan a legkönnyebben és leggyorsabban lehet megközelíteni a Hargita hegység legmagasabb csúcsát, az 1801 m magas Madarasi Hargitát (a székelyek „Szent Hegyét”).
Középkori temploma megsemmisült.
Római katolikus temploma 1912-1914-ben épült . Ez a vidék legnagyobb katolikus temploma, melynek barokk főoltára és tornyának egy körablaka a középkori templom maradványát képezik.
A településen tájház is található, valamint sok 19–20. századi székelykapu is megcsodálható.
Zetelakáról kirándulni lehet a Somos-tetőre (871m), a zeteváraljai víztározóhoz, az Ivó völgyébe, ahonnan a legkönnyebben és leggyorsabban lehet megközelíteni a Hargita hegység legmagasabb csúcsát, az 1801 m magas Madarasi Hargitát (a székelyek „Szent Hegyét”).