Torda bemutatása
7 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
7 találat
6 találat a térképen ebből az oldalból · 1 találatnak nincs koordinátája
Az évszázadok óta sóbányászatáról híres Torda hagyományos, nagy múltú település. Már a rómaiak is bányászták itt a sót.
Bővebben a helyről
Kolozsvártól 32 km-re délkeletre a Rákos-patak és az Aranyos folyó összefolyásánál épült, az egykori Torda vármegye, majd Torda - Aranyos vármegye székhelye volt. Ma megyei jogú város közel 60 000 fős népességgel, amelyből 5600 magyar nemzetiségű.
A 15.században már virágzó város volt, a 15-16.században itt játszódott le az erdélyi történelem több nagy eseménye.
Az 1505. évi tordai országgyűlésen újítják meg az erdélyi rendek a több mint fél évszázaddal korábban kötött kápolnai uniót, amely a magyar nemesség, a székelyek és a szász polgárság politikai szövetsége volt.
Az 1542 december 20-n itt tartott országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek.
Ennél is nagyobb jelentőségű a tordai katolikus templomban megtartott 1568.évi országgyűlés amelyen elsőként Európában törvénybe iktatták a vallásszabadságot.
A történelem viharaiban a város védtelen volt a török és tatár betörésekkel szemben, lakossága többször is teljesen kipusztult, ilyenkor a fejedelmek más területekről hozott lakossággal népesítették be.
Torda 1968-ban municípiumi rangra emelkedett.
Főbb látnivalók : az ótordai református templom, amely a város legrégibb építménye, a fejedelmek háza ( ma történeti múzeum), az ótordai katolikus templom, a 2009-ben felújított tordai sóbánya valamint a tordai sósfürdő.
A 15.században már virágzó város volt, a 15-16.században itt játszódott le az erdélyi történelem több nagy eseménye.
Az 1505. évi tordai országgyűlésen újítják meg az erdélyi rendek a több mint fél évszázaddal korábban kötött kápolnai uniót, amely a magyar nemesség, a székelyek és a szász polgárság politikai szövetsége volt.
Az 1542 december 20-n itt tartott országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek.
Ennél is nagyobb jelentőségű a tordai katolikus templomban megtartott 1568.évi országgyűlés amelyen elsőként Európában törvénybe iktatták a vallásszabadságot.
A történelem viharaiban a város védtelen volt a török és tatár betörésekkel szemben, lakossága többször is teljesen kipusztult, ilyenkor a fejedelmek más területekről hozott lakossággal népesítették be.
Torda 1968-ban municípiumi rangra emelkedett.
Főbb látnivalók : az ótordai református templom, amely a város legrégibb építménye, a fejedelmek háza ( ma történeti múzeum), az ótordai katolikus templom, a 2009-ben felújított tordai sóbánya valamint a tordai sósfürdő.