Nagyszalonta bemutatása

Nagyváradtól 38 kilométerre délnyugatra fekszik, 14 kilométerre a Nagyszalonta - Méhkerék határátkelőtől. Nagyszalonta ma 20 ezer főnyi lakosságának kétharmad része magyar. A település az 1332-es pápai tizedjegyzékben már fellelhető Zalantha néven. A  a 16. századig a Toldi család birtoka volt, 1584-ben Bocskai István fejedelem szabad hajdúi költöztek be a településre, ezért 1000 tallér zálogösszeget fizetve a falu birtokosának. Ők alapítják meg Szalonta városát. Szalonta várát a hajdúk kezdték el építeni 1620-ban és Rákóczi György segítségével fejezték be 1636-ban. Őrtornya, amelyben puskaport és fegyvereket tároltak, még ma is áll, és a Csonka-torony néven vált ismertté. A Csonka-toronyban ma Arany János(1817-1882) -emlékmúzeum működik. A torony bejárata fölött a karosszékben ülő Arany János szobra tekint le a látogatókra.  A torony négy emeletén látható kiállítás egyik legérdekesebb része Arany egykori dolgozószobájának eredeti berendezése, melyet többi személyes tárgyával és könyveivel egyetemben, Arany fia, Arany László ajándékozott  a múzeumnak. A város főterén, a református templom jobb oldalán álló  Szobor parkban Arany János  teljes alakú szobra, valamint a város más híres szülötteinek, Sinka István( költő, író), Zilahy Lajos ( író, publicista), Kulin György( csillagász) és Kiss István ( szobrász) mellszobrai láthatók.  Ugyancsak a református templom mellett látható a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth-szobra.