A Máramaros megyei kisváros Nagybányától 25 kilométerre délnyugatra fekszik. Református parókiájának régebbi irodájában Szilágyi Domokos emlékszoba látható, ugyanis itt született 1938-ban szilágyi Domokos költő.
Bővebben a helyről
A település nevét először 1405-ben Somkwth néven írták. 1555-ig a Drágfi Családé volt, majd a Kővárvidék (a vármegyerendszertől különálló közigazgatási egység volt a történeti Partiumban) része lett.
Kővár lerombolása után az addig jelentéktelen község fejlődésnek indult, és alig egy évszázad alatt a járás legnagyobb helységévé, és Kővárvidék központjává lett. Fellendült ipara, kereskedelme is. Kórház, iskolák, vármegyeháza, tűzoltóság stb épült itt.
1848 májusában itt hirdették ki a Kővárvidék visszacsatolását is Szatmár megyéhez.
A városnak 2002-ben társközségeivel együtt 7708 lakosából 6810 román (88,34%), 167 magyar(2,03%), 772 cigány (10,01%) és 6 egyéb (0,07%) nemzetiségű lakosa volt.