A három toronnyal díszített templomot a 11. század második felében kezdték építeni. Sokkal később, többszöri átépítés sorá, 1862-ben nyerte el jelenlegi alakját.

Római-katolikus templom

Máramarossziget

8 találat a térképen ebből az oldalból

A Tisza és Iza folyók által közrezárt “szigeten” fekvő település a Máramarosi-medence legnagyobb városa.

Bővebben a helyről

Mintegy 45 000 fős lakosságának döntő többsége román, a magyar nemzetiségűek 18%-ot tesznek ki, de jelentős az ukrán nemzetiségűek (ruszinok) száma is.
A hajdani Máramarossziget nemzetiségi összetételében valamikor nagy arányban szerepeltek a zsidók is, ugyanis a város, a 17. századtól kezdődően az Oroszországból Magyarországra áttelepülő ortodox zsidók fontos központja volt. Az I. világháború idején a zsidók aránya elérte a 45%-t. Mára mintegy száz zsidó maradt a városban, a hajdani hat zsinagógából mindössze egy áll.
Máramarossziget egykor Magyarország faiparának és sóiparának központja volt, ide szállították tutajon a fát a hegyekből.
Ma is jelentős faipari központ, a környéken levő hajdani sóbányák helyét viszont már csak bányatavak jelzik.
A város híres szülöttei közé tartoznak Elie Wiesel Nobel-díjas író, Hollósy Simon (1857-1918) festőművész, Leövey Klára (1821-1897) pedagógus, író. A város kollégiumában tanított egykor Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) és Juhász Gyula (1883-1937) is.
Máramarossziget a romániai kommunizmus idején az itt működő kegyetlen börtönről volt híres. Ma a börtön egykori épületében a kommunista diktatúrát legérdekesebben bemutató múzeum működik.
Annak ellenére, hogy Máramarossziget határtelepülés a román-ukrán határon, hosszú ideig nem volt határátkelőhely a környéken. 2006-ban nyitották meg a Máramarossziget-Aknaszlatina közötti hídon a határátkelőt.