Lippa bemutatása
1 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
1 találat
1 találat a térképen ebből az oldalból
Aradtól 30 kilométerre, a Maros bal partján fekvő kisváros. 7920 fős (2002) lakosságának 5,5%-a magyar.
Bővebben a helyről
Habár vára már a tatárjárás utáni években is állott, a település Károly Róbert (1288-1342) ideje alatt fejlődött nagy fontosságú várossá. A király templomot építtetett a városnak, új lakosokat is telepített. 1333-ban Arad megye legnagyobb városa volt.
A hányatott sorsú várost a 16-17.században főként szerbek lakták. Ők a 18. század elején elhagyták, helyükre románok költöztek be. A 19. században Lippa a marosi tutajozás fontos állomásává vált, ugyanis idáig úsztatták az erdélyi tutajosok az összefogott szálfákat. A lippai tutajos vállalkozók ekkor egyeduralkodóvá váltak a Maroson. Fűrészmalmot tartottak fönn, zsindelykészítőket alkalmaztak, üzemeltették a lippai tutajkikötőt. A 19. század második felében kézművesei közül a legnagyobb hírnévre a fazekasok tettek szert. A kb. nyolcvan fazekas évente három-négyszázezer tűzálló edényt állított elő, amelyeket nagyrészt Arad, Makó, Szeged piacain értékesítettek. Ugyancsak a 19. században megoindul a főrdőélet is, amely a város déli részén feltörő négy forrás természetesen szánsavas, lítium-és vastartalmú vizének köszönhető. A források körül épült ki Lippafüred.
A város főbb látnivalói közé tartozik a hajdani vár romja, ortodox temploma, a 17. századból származó török bazár épülete, Ion Mișici, 1865-1868 között a lippai kerület országgyűlési képviselőjének egykori kastélya, amelyben ma a városi múzeum működik.