Bözödújfalu a romániai falurombolás jelképe. Ma itt a víz az úr, az egykori település a víz alatt alussza örök álmát. A falu épületei közül csak a katolikus templom tornya és néhány épület teteje látszik ki a vízből.
Bővebben a helyről
Az egykori Bözödújfalu Erdőszentgyörgytől 5 km-re keletre terült el a Küsmöd patak mentén.
Első okiratos említése 1566-ból származik.
A falu különlegessége volt, hogy valaha itt békében egymás mellett élt a katolikus, az unitárius, az ortodox és a székely szombatos felekezet. A bözödújfalviak egy része ugyanis a 17. század elején áttért a szombatos vallásra. Bözödújfaluban éltek az utolsó erdélyi szombatosok, míg 1868-ban zömük áttért a zsidó hitre. Ezért a II. világháborúban többségüket elhurcolták és soha többé nem tértek vissza. Ez volt a falu életében az első tragédia.
A második tragédia az 1980-as években történt s ez végleg megpecsételte a falu sorsát. Egy völgyzáró gát építése miatt a falu nagy részét elárasztották vízzel, a lakóit pedig elköltöztették. A házak, a két templom, a középületek víz alá kerültek, lakói kénytelenek voltak elköltözni, ki ahová tudott. Számukra megszűnt a szülőföld fogalma.
Ami ma a víz fölött maradt, az mindössze 12 ház, de ezeket is csak nagyon körülményesen lehet megközelíteni. Ennek ellenére Bözödújfalunak még mindig van 40 lakosa, bár a tervek szerint a falu minden lakóját ki kellett volna telepíteni.
Bözödújfalu emlékét, a tó feletti dombon a falu egyik házának falmaradványán elhelyezett márványtábla őrzi. A házfalra felvésték az egykori lakosok neveit és a faluban valaha gyakorolt vallások szimbólumait. Itt találkoznak minden év augusztus első vasárnapján az egykori bözödújfalviak.
Első okiratos említése 1566-ból származik.
A falu különlegessége volt, hogy valaha itt békében egymás mellett élt a katolikus, az unitárius, az ortodox és a székely szombatos felekezet. A bözödújfalviak egy része ugyanis a 17. század elején áttért a szombatos vallásra. Bözödújfaluban éltek az utolsó erdélyi szombatosok, míg 1868-ban zömük áttért a zsidó hitre. Ezért a II. világháborúban többségüket elhurcolták és soha többé nem tértek vissza. Ez volt a falu életében az első tragédia.
A második tragédia az 1980-as években történt s ez végleg megpecsételte a falu sorsát. Egy völgyzáró gát építése miatt a falu nagy részét elárasztották vízzel, a lakóit pedig elköltöztették. A házak, a két templom, a középületek víz alá kerültek, lakói kénytelenek voltak elköltözni, ki ahová tudott. Számukra megszűnt a szülőföld fogalma.
Ami ma a víz fölött maradt, az mindössze 12 ház, de ezeket is csak nagyon körülményesen lehet megközelíteni. Ennek ellenére Bözödújfalunak még mindig van 40 lakosa, bár a tervek szerint a falu minden lakóját ki kellett volna telepíteni.
Bözödújfalu emlékét, a tó feletti dombon a falu egyik házának falmaradványán elhelyezett márványtábla őrzi. A házfalra felvésték az egykori lakosok neveit és a faluban valaha gyakorolt vallások szimbólumait. Itt találkoznak minden év augusztus első vasárnapján az egykori bözödújfalviak.