Szamosújvári látnivalók
3 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
3 találat
3 találat a térképen ebből az oldalból
Szamosújváron 3 látnivalót ajánlunk. Minden látnivalónál leírást, képeket és térképet talál, mellette a közeli szállásokat és programokat.
Szamosújvár, románul Gherla az erdélyi örmények legfontosabb központja, az örmény katolikus püspökség székhelye.
Bővebben a helyről
A rómaiak idejében a mai település helyén castrum állt, a 13. században pedig egy kis falu, Gerlahida. Ugyanakkor már vára is volt a településnek, amelyet Martinuzzi Fráter György az 1540-1541-es években átépíttetett. A várat 1787 óta fogháznak használják.
A település a 17-18. században válik igazán jelentőssé, amikor a tatárok elől Moldvából Erdélybe menekült örmények telepednek le. Őket I. Apafi Mihály fogadja be 1672-ben, majd 1696-ban I. Lipót rendeletére megkapjak a szamosújvári uradalmat. 1712-ben száz örmény család telepedik le itt. Először bérbe, majd örök áron veszik meg az uradalmat. A város gyors fejlődésnek indul, lakói gazdag tímárok és marhakereskedők lévén, igen nagy vagyonra tesznek szert. 1791-ben a település városi rangot kap, s 1839-ben szabad királyi várossá válik. Ez volt Kelet-Európa első előre megtervezett városa.
Utcahálózata ma is szabályos négyszögeket alkot, párhuzamos utcákkal, átlós mellékutcákkal, amelyek szimmetrikusan vannak elrendezve a központi piac két oldalán. Az utcákon ma is mindenhol fellelhetőek a jellegzetes, magas tetejű barokk házak és a hangulatos, klasszikus épületek.
Fontosabb látnivalók a Martinuzzi-kastély ( ma börtön, ezért csak kívülről tekinthető meg), a börtön temetőjében temették el Rózsa Sándort, a híres betyárt, a főtéren található örmény-katolikus székesegyház valamint az örmények első szamosújvári temploma, az 1723-ban épült Salamon- templom.
A település a 17-18. században válik igazán jelentőssé, amikor a tatárok elől Moldvából Erdélybe menekült örmények telepednek le. Őket I. Apafi Mihály fogadja be 1672-ben, majd 1696-ban I. Lipót rendeletére megkapjak a szamosújvári uradalmat. 1712-ben száz örmény család telepedik le itt. Először bérbe, majd örök áron veszik meg az uradalmat. A város gyors fejlődésnek indul, lakói gazdag tímárok és marhakereskedők lévén, igen nagy vagyonra tesznek szert. 1791-ben a település városi rangot kap, s 1839-ben szabad királyi várossá válik. Ez volt Kelet-Európa első előre megtervezett városa.
Utcahálózata ma is szabályos négyszögeket alkot, párhuzamos utcákkal, átlós mellékutcákkal, amelyek szimmetrikusan vannak elrendezve a központi piac két oldalán. Az utcákon ma is mindenhol fellelhetőek a jellegzetes, magas tetejű barokk házak és a hangulatos, klasszikus épületek.
Fontosabb látnivalók a Martinuzzi-kastély ( ma börtön, ezért csak kívülről tekinthető meg), a börtön temetőjében temették el Rózsa Sándort, a híres betyárt, a főtéren található örmény-katolikus székesegyház valamint az örmények első szamosújvári temploma, az 1723-ban épült Salamon- templom.