Nyárádszeredai látnivalók
1 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
1 találat
1 találat a térképen ebből az oldalból
Nyárádszeredán 1 látnivalót ajánlunk. Minden látnivalónál leírást, képeket és térképet talál, mellette a közeli szállásokat és programokat.
Nyárádszereda a hajdani Marosszék legrégibb és egyetlen mezővárosa, 2003-ban kapta vissza a városi rangot.
Bővebben a helyről
Nyárádszereda a Kis- és Nagy-Nyárád összefolyásánál fekszik, Marosvásárhelytől 19 kilométerre keletre.
Az egykori mezőváros 1861-ig Marosszék székhelye volt. Itt tartották 1605. február 21-én azt az országgyűlést, amelyen a székelyek Bocskai Istvánt Erdély fejedelmévé kiáltották ki. Vásárjogot 1606-ban nyert, azóta is évente négyszer országos vásár (kirakó és állat) tartatik Nyárádszeredán. A város Marosszék közgyűléseinek és törvényszéki üléseinek színhelye 1745-ig, később ezek Marosvásárhelyre költöznek.
A 19. században, a fejlődésében megrekedt Nyárádszeredát Szegény- Szeredának is nevezik, s 1876 után községgé fokozzák le. Városi rangját csak 2003-ban kapja vissza.
Nyárádszereda főbb látnivalói az 1838-ban épült református temploma, Bocskai István fejedelem főtéren álló bronzszobra, mely a bécsi béke 300. évfordulójára készült, és a történelem viharait átvészelve harmadszori leleplezés után (1906, 1940, 1997) újra áll a református templom előtti talapzaton.
A 2002-es népszámlálási adatok szerint Nyárádszereda 3815 lakosának 93%-a magyar, 4%-a cigány és 3%-a román nemzetiségű.
Az egykori mezőváros 1861-ig Marosszék székhelye volt. Itt tartották 1605. február 21-én azt az országgyűlést, amelyen a székelyek Bocskai Istvánt Erdély fejedelmévé kiáltották ki. Vásárjogot 1606-ban nyert, azóta is évente négyszer országos vásár (kirakó és állat) tartatik Nyárádszeredán. A város Marosszék közgyűléseinek és törvényszéki üléseinek színhelye 1745-ig, később ezek Marosvásárhelyre költöznek.
A 19. században, a fejlődésében megrekedt Nyárádszeredát Szegény- Szeredának is nevezik, s 1876 után községgé fokozzák le. Városi rangját csak 2003-ban kapja vissza.
Nyárádszereda főbb látnivalói az 1838-ban épült református temploma, Bocskai István fejedelem főtéren álló bronzszobra, mely a bécsi béke 300. évfordulójára készült, és a történelem viharait átvészelve harmadszori leleplezés után (1906, 1940, 1997) újra áll a református templom előtti talapzaton.
A 2002-es népszámlálási adatok szerint Nyárádszereda 3815 lakosának 93%-a magyar, 4%-a cigány és 3%-a román nemzetiségű.