Neológ Zsinagóga

A nagyváradi zsidó közösség gyarapodásának és a zsidó hitközség kettészakadásának következtében a XIX. század végén a városban két zsinagóga is épült, az ún. neológ és az ortodox zsinagógák. A neológ vagy kongresszusi hitközség 1870-ben vált ki az ortodox zsidóságból, és röviddel az után zsinagóga építésébe fogott. Az épület tervezője Busch Dávid városi főmérnök, aki egy historizáló, keleties mór elemekkel vegyített zsinagógaépületet tervezett. A kivitelezéssel a város híres építészét id. Rimanóczy Kálmánt bízták meg. A belső kifestését Horovitz Mór kassai festőművész végezte el, a frigyszekrény feletti karzaton levő orgonát a nagyváradi Jónás István készítette. Az alig másfél év alatt elkészült épület átadására 1878. szeptember 24.-én került sor. A belső tér tájolását Jeruzsálem iránya határozza meg, ennek következtében az európai zsinagógák nagy része észak-kelet dél-nyugat tájolású. A férfiak a kisméretű előcsarnokon keresztül léphettek a zsinagóga terébe, míg a nőknek a karzatok voltak fenntartva. A fő falba mélyesztve látható a tóratekercs őrzési helye, a frigysátorra emlékeztető tóraszekrény. A tóraszekrény fölötti boltívben kettős kőtábla jelenik meg, melyen a tízparancsolat kezdőszavai olvashatóak. A neológ rítusnak megfelelően a tóraolvasó emelvény (héberül: bima) a keresztény templomok szentélyéhez hasonlóan a keleti falnál, a frigyszekrény előtt található, ellentétben az ortodox zsinagógák középre helyezett bimájával. A kovácsoltvas korláttal bekerített bima közepén a Tóra felolvasására szolgáló asztal látható. A tóraszekrény előtt csüngő, a gondviselést jelképező örökmécs és a bima körül levő gyertyatartók az utóbbi évtizedekben eltűntek. Az épületet az 1990-es évek elejéig használta a nagyváradi zsidó közösség, ezt követően elhanyagoltan állt és állapota nagyon megromlott. A nagyváradi önkormányzat 2008-ban felújításába kezdett, melynek befejeztével művészeti galéria fog működni az épületben.