Nagybányai látnivalók
9 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
9 találat
8 találat a térképen ebből az oldalból · 1 találatnak nincs koordinátája
Nagybányán 9 látnivalót ajánlunk. Minden látnivalónál leírást, képeket és térképet talál, mellette a közeli szállásokat és programokat.
Nagybánya a Rozsály-hegy lábánál, a Zazar-folyó partján, szép természeti környezetben fekvő nagyváros. A település mikroklímája kedvez a szelidgesztenye megtelepedésének, ennek őszi begyűjtése jelenti a város legnagyobb ünnepét, a gesztenyefesztivált.
Bővebben a helyről
Nagybányát II.Géza király által betelepített szászok alapították a XII. században. A város jövedelemforrását hosszú ideig a környéken levő, már a római kor óta működő arany-és ezüstbányák valamint a pénzverde biztosította. Mátyás király uralkodása alatt a bányászat megerősödik, olyannyira, hogy ebben az időszakban a Magyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt. Mátyás korában falakkal, sáncárkokkal és bástyákkal veszik körül a várost, ezeket azonban a későbbi évszázadokban lebontották.
Ma Nagybánya egy kettős város benyomását kelti. Az egyik a régi főtér körül kialakult városrész, a másik a modern “betonváros”és iparnegyed.
A város hajdani emlékeit a régi városközpont körül láthatjuk, ilyenek az Erzsébet-ház, amelyben Szilágyi Erzsébet lakott, a XIX. század első éveiben épült Arany Sas fogadó, ahol egy éjszakára megszállt Petőfi Sándor és neje Szendrey Júlia, a város jelképének számító négy fiatornyos Szent István-torony, az 1720-ban épült Szentháromság-templom.
E templom mögött találjuk a Képzőművészeti Múzeumot, ahol a nagybányai festőiskola festőinek művei is láthatók, melyekből ez a legnagyobb gyűjtemény Erdélyben. Nagybányán 1896-ban alakult meg a magyar képzőművészet egyik legjelentősebb központja, a Hollósy Simon által létrehozott festőiskola. A festők kedvelt helyén, a Klastrom-réten ma egy szabadtéri falumúzeum tekinthető meg.
Nagybánya bányavárosi múltját és jelenét a Romániában egyedülálló ásványkiállítás képviseli, amely az Ásványmúzeumban láthatunk.
Nagybányának 148 800 fős lakossága van, ebből megközelítőleg 25 000 magyar anyanyelvű.
Ma Nagybánya egy kettős város benyomását kelti. Az egyik a régi főtér körül kialakult városrész, a másik a modern “betonváros”és iparnegyed.
A város hajdani emlékeit a régi városközpont körül láthatjuk, ilyenek az Erzsébet-ház, amelyben Szilágyi Erzsébet lakott, a XIX. század első éveiben épült Arany Sas fogadó, ahol egy éjszakára megszállt Petőfi Sándor és neje Szendrey Júlia, a város jelképének számító négy fiatornyos Szent István-torony, az 1720-ban épült Szentháromság-templom.
E templom mögött találjuk a Képzőművészeti Múzeumot, ahol a nagybányai festőiskola festőinek művei is láthatók, melyekből ez a legnagyobb gyűjtemény Erdélyben. Nagybányán 1896-ban alakult meg a magyar képzőművészet egyik legjelentősebb központja, a Hollósy Simon által létrehozott festőiskola. A festők kedvelt helyén, a Klastrom-réten ma egy szabadtéri falumúzeum tekinthető meg.
Nagybánya bányavárosi múltját és jelenét a Romániában egyedülálló ásványkiállítás képviseli, amely az Ásványmúzeumban láthatunk.
Nagybányának 148 800 fős lakossága van, ebből megközelítőleg 25 000 magyar anyanyelvű.