Köröstárkány területén 1 látnivalót ajánlunk. Minden látnivalónál leírást, képeket és térképet talál, mellette a közeli szállásokat és programokat.
A Fekete-Körös menti “legmagyarabb” település, lakosságának 98%-a magyar.
Bővebben a helyről
Köröstárkány Belényes városa mellett, az Erdélyi-Szigethegység nyugati lábánál található színmagyar falu, ahol minteg 1100 református vallású magyar él.
Tárkány feltehetőleg 1000-1050 óta létezik, alapítói székely gyepűőrök voltak. A Belényesi-medencében élő magyarok között a mai napig él az a tudat, hogy ők a székelyek leszármazottai.
A Fekete-Körös felső-vidékét földrajzi helyzete miatt a tatár és török csapatok nem támadták, de az alsó részen elő magyar lakosság osztozott az Alföld sorsában. A csaták nyomán rendre el-elfogyó magyar lakosságot a román nemzetiségűek váltották fel. Ma a Fekete-Körös vidékét túlnyomórészt románok lakják, Köröstárkányban egy szigete, szórványa maradt meg a magyarságnak, amely ma is őrzi identitását.
A falu közelmúltjának történetében a legfájdalmasabb esemény 1919. április 19-én történt, nagypénteken, amikor a bevonuló, emberségéből kivetkőzött román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt civilek vérfürdőt rendezve kirabolták a falut. A tömegmészárlásnak 93 magyar áldozata volt, az áldozatok után 204 árva maradt. A gyilkosságokra évtizedekig nem volt szabad emlékezni, a temetőben lévő sírkövekről a kommunista román hatalom lekapartatta az 1919. április 19-i dátumot, nehogy feltűnjön valakinek a sok sírkő ezzel a dátummal. Az emlékezést azonban nem lehet elpusztítani, a tárkányiak 1999. augusztusában leplezték le azt az emlékművet, amelyet az 1919-es öldöklés során, valamint az első és második világháborúban elhunyt köröstárkányiak tiszteletére emeltek. Azóta minden évben - nagypénteken - itt emlékeznek meg az áldozatokról.
A kőröstárkányiak mindig dolgos, szorgalmas emberek voltak. Régen főleg fazekassággal, szőlőműveléssel, állattartásal foglalkoztak, ma a fő foglalkozás a zöldségtermesztés. Szinte minden gazdaságban megtalálhatóak a korai zöldségtermesztésre alkalmas fóliasátrak. A tárkányi zöldségek messze vidéken híresek és ismertek.
Tárkány feltehetőleg 1000-1050 óta létezik, alapítói székely gyepűőrök voltak. A Belényesi-medencében élő magyarok között a mai napig él az a tudat, hogy ők a székelyek leszármazottai.
A Fekete-Körös felső-vidékét földrajzi helyzete miatt a tatár és török csapatok nem támadták, de az alsó részen elő magyar lakosság osztozott az Alföld sorsában. A csaták nyomán rendre el-elfogyó magyar lakosságot a román nemzetiségűek váltották fel. Ma a Fekete-Körös vidékét túlnyomórészt románok lakják, Köröstárkányban egy szigete, szórványa maradt meg a magyarságnak, amely ma is őrzi identitását.
A falu közelmúltjának történetében a legfájdalmasabb esemény 1919. április 19-én történt, nagypénteken, amikor a bevonuló, emberségéből kivetkőzött román félkatonai alakulatok és katonai ruhába bújt civilek vérfürdőt rendezve kirabolták a falut. A tömegmészárlásnak 93 magyar áldozata volt, az áldozatok után 204 árva maradt. A gyilkosságokra évtizedekig nem volt szabad emlékezni, a temetőben lévő sírkövekről a kommunista román hatalom lekapartatta az 1919. április 19-i dátumot, nehogy feltűnjön valakinek a sok sírkő ezzel a dátummal. Az emlékezést azonban nem lehet elpusztítani, a tárkányiak 1999. augusztusában leplezték le azt az emlékművet, amelyet az 1919-es öldöklés során, valamint az első és második világháborúban elhunyt köröstárkányiak tiszteletére emeltek. Azóta minden évben - nagypénteken - itt emlékeznek meg az áldozatokról.
A kőröstárkányiak mindig dolgos, szorgalmas emberek voltak. Régen főleg fazekassággal, szőlőműveléssel, állattartásal foglalkoztak, ma a fő foglalkozás a zöldségtermesztés. Szinte minden gazdaságban megtalálhatóak a korai zöldségtermesztésre alkalmas fóliasátrak. A tárkányi zöldségek messze vidéken híresek és ismertek.