Kézdivásárhelyi látnivalók
3 találat
Részletesebb, extra szűrőket adó szálláskereső: Szálláskereső
3 találat
3 találat a térképen ebből az oldalból
Kézdivásárhelyen 3 látnivalót ajánlunk. Minden látnivalónál leírást, képeket és térképet talál, mellette a közeli szállásokat és programokat.
Kézdivásárhely a Kárpát-medence legkeletibb magyar városa, fejlett kézművesipara, vásárai, illetve Gábor Áron ágyúöntő műhelye által vált híressé.
Bővebben a helyről
Kézdivásárhely az egykori Kézdi-Szék központja volt, ma hangulatos kisváros a Feketeügy völgyében. 20 000 lakosának 91%-a magyar.
A rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt , a római kortól folyamatosan vásáros településként ismert. 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette, 1567-ben pedig már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte rézágyúit Gábor Áron, szám szerint hatvannégyet. Az ágyúöntöde Túróczi Mózes (1813-1896) házában volt berendezve, ma erről emléktábla tanúskodik. Nagyon gazdag a város hírlaptörténete, itt jelent meg, a Bem adományozta nyomdában, a Székely Hírmondó. Az épületet, amelyben a nyomda működött , műemlékké nyilvánították.
Kézdivásárhely érdekessége egyedülálló városszerkezete, az udvarteres elrendezés. A főtéren levő épületeket a kapualjakból nyíló keskeny sikátorok, úgynevezett udvarterek választják el egymástól. Összesen 73 ilyen sikátorszerű udvartere van a városnak.
A főtér házait szecessziós stílusú kovácsoltvas kapuk díszítik.
A város látnivalóihoz tartozik a főtér végén álló református templom, amely Erdély egyik legnagyobb, ezer férőhelyes református temploma. Ugyancsak érdemes meglátogatni a főtéren található Céhtörténeti Múzeumot, amelyben kiállítás látható a városban űzött kézműves mesterségekről és a céhek életéről. A múzeum külön érdekessége a zömében erdélyi és magyar népviseletbe öltöztetett Zsuzsi és Andris babagyűjtemény, amely Erdély és Csángóföld tájegységeinek népviseletét mutatja be. Itt található Gábor Áron ágyújának másolata is, melyet kézdivásárhelyi mesterek készítettek 1971-ben. Az eredeti ágyút Bukarestbe szállították a diktatúra éveiben.
A rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt , a római kortól folyamatosan vásáros településként ismert. 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette, 1567-ben pedig már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte rézágyúit Gábor Áron, szám szerint hatvannégyet. Az ágyúöntöde Túróczi Mózes (1813-1896) házában volt berendezve, ma erről emléktábla tanúskodik. Nagyon gazdag a város hírlaptörténete, itt jelent meg, a Bem adományozta nyomdában, a Székely Hírmondó. Az épületet, amelyben a nyomda működött , műemlékké nyilvánították.
Kézdivásárhely érdekessége egyedülálló városszerkezete, az udvarteres elrendezés. A főtéren levő épületeket a kapualjakból nyíló keskeny sikátorok, úgynevezett udvarterek választják el egymástól. Összesen 73 ilyen sikátorszerű udvartere van a városnak.
A főtér házait szecessziós stílusú kovácsoltvas kapuk díszítik.
A város látnivalóihoz tartozik a főtér végén álló református templom, amely Erdély egyik legnagyobb, ezer férőhelyes református temploma. Ugyancsak érdemes meglátogatni a főtéren található Céhtörténeti Múzeumot, amelyben kiállítás látható a városban űzött kézműves mesterségekről és a céhek életéről. A múzeum külön érdekessége a zömében erdélyi és magyar népviseletbe öltöztetett Zsuzsi és Andris babagyűjtemény, amely Erdély és Csángóföld tájegységeinek népviseletét mutatja be. Itt található Gábor Áron ágyújának másolata is, melyet kézdivásárhelyi mesterek készítettek 1971-ben. Az eredeti ágyút Bukarestbe szállították a diktatúra éveiben.