Gyimesbükkön 1 látnivalót ajánlunk. Minden látnivalónál leírást, képeket és térképet talál, mellette a közeli szállásokat és programokat.
Az egykori határtelepülés, az utolsó a három nagy gyimesi község közül, Gyimesbükk neve az ezeréves határral fonódott össze.
Bővebben a helyről
A község, bár történelme és magyar lakosai a Gyimesfelsőlokhoz és Gyimesközéplokhoz köti, a kommunista rendszer megyerendezése a moldvai Bákó megyéhez csatolta, leválasztva a gyimesek többi, Hargita megyéhez tartozó részétől. 1600 lakosából 1100 magyar.
A Gyimesek többi részéhez hasonlóan az első lakosok a Madéfalvi veszedelem után ide menekült székelyek. A XVIII. század végéig erdővel borított Csíkszépvízhez tartózó, Csík vármegyei terület lakatlan volt. A határon azonban már a XVII. századtól állt a Bethlen Gábor által építtetett, kis, csupán határellenőrző szerepű Ghemes vára, amelyet aztán a XVIII. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttetett, és azóta Rákóczi vár a neve.
A vár romjai alatt áll a Magyar Királyi Államvasutak egykori őrháza, érdekessége a Szent Korona alakú géppuskaállása. Az őrházat, amely hosszú évekig elhagyatottan állt, a Budakeszi Kultúra Alapítvány támogatásával 2007-ben felújították, kis vasúttörténeti kiállítást rendeztek be benne. Az őrház az utolsó állomása az utóbbi években a csíksomlyói búcsúkor Budapestről indított híres Nohab mozdony által húzott magyar címeres különvonatnak.
A központban található a hatalmas, 102 méter hosszú, Pfaff Ferenc tervei alapján a XIX-XX. század fordulóján épült vasútállomás. Az egykor nagy fontosságú, legkeletibb állomás épület nagy részét ma alig használják ki.
Az állomással szemben, attól nem messze Antal Tankó Mária gyimesi magánmúzeuma található, melyben érdekes helyi eszközök, népművészeti termékek, gyimesi népviseletek láthatók. A múzeumot kérésre, vagy a +40-234-385622 telefonszámon való előzetes bejelentkezésre bármikor kinyitják.
A Gyimesek többi részéhez hasonlóan az első lakosok a Madéfalvi veszedelem után ide menekült székelyek. A XVIII. század végéig erdővel borított Csíkszépvízhez tartózó, Csík vármegyei terület lakatlan volt. A határon azonban már a XVII. századtól állt a Bethlen Gábor által építtetett, kis, csupán határellenőrző szerepű Ghemes vára, amelyet aztán a XVIII. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttetett, és azóta Rákóczi vár a neve.
A vár romjai alatt áll a Magyar Királyi Államvasutak egykori őrháza, érdekessége a Szent Korona alakú géppuskaállása. Az őrházat, amely hosszú évekig elhagyatottan állt, a Budakeszi Kultúra Alapítvány támogatásával 2007-ben felújították, kis vasúttörténeti kiállítást rendeztek be benne. Az őrház az utolsó állomása az utóbbi években a csíksomlyói búcsúkor Budapestről indított híres Nohab mozdony által húzott magyar címeres különvonatnak.
A központban található a hatalmas, 102 méter hosszú, Pfaff Ferenc tervei alapján a XIX-XX. század fordulóján épült vasútállomás. Az egykor nagy fontosságú, legkeletibb állomás épület nagy részét ma alig használják ki.
Az állomással szemben, attól nem messze Antal Tankó Mária gyimesi magánmúzeuma található, melyben érdekes helyi eszközök, népművészeti termékek, gyimesi népviseletek láthatók. A múzeumot kérésre, vagy a +40-234-385622 telefonszámon való előzetes bejelentkezésre bármikor kinyitják.