Magna Curia, Nagy udvarház

A kúria valószínűleg a XVI. században épült, létesítése Geszti Ferenc dévai várkapitány nevéhez kapcsolódik.
1608-ban Báthory Gábor az akkori hunyadvármegyei főispánnak, a későbbi fejedelemnek (1613–1629), Bethlen Gábornak, adományozta a Magna Curiát, aki jelentős javításokat, bővítéseket eszközölt az épületen. Fejedelemmé választása után a feleségének, Károlyi Zsuzsannának adja. A fejedelemasszony 1622-ben bekövetkezett halála után a birtok ifj. gróf Bethlen István (1606–1632) váradi főkapitányé, a fejedelem unokaöccséé lett, aki 1628–1632 között tartózkodott húzamosabban Déván feleségével, Széchy Máriával (1610–1679). Bethlen István korai elhunyta (1632) után, a Magna Curia özvegyére hárult, aki még nyolc évig igazgatta a dévai birtok sorsát. Rosályi Kun Istvánnal kötött második házasságának botrányos eseményeit ízesen adja elő Krónikájában Szalárdi János. Lejegyezte, hogy Szécsy Mária, férje rosályi házából a dévai várhegy alatt való, szép udvarházába szökött el. Egy éjszaka Kun István mintegy 250 lovassal a kúriára tört, hogy feleségét engedelmességre kényszerítse, ám mire a kaput betörték volna, az asszony a ház ablakán kiszökve, leányával és szolgáival a várba menekült előle, ahonnan ágyútűzzel riasztották el a ház urát. Házasságuk felbontása után, Széchy Mária 1640-ben eladta a dévai uradalmat I. Rákóczi Györgynek, ő maga pedig elhagyta Erdélyt. A többi erdélyi építkezéseivel párhuzamosan a fejedelem a dévai uradalomban is építtetett, a várat és a Magna Curiát is javítatta, bővíttette.
Később gróf Haller János (1692–1755) erdélyi kormányzónak és feleségének, vargyasi br. Daniel Zsófiának (1711–1783) a birtokába került. Az új tulajdonosok jelentősen átalakították a korábbi, reneszánsz kastélyt.
Jelenleg a Dák és Római civilizáció múzeuma használja, az állandó kiállítások kialakítása még folyamatban van.