Déva vára

Déva vára a közvetlenül a tatárjárás után, IV. Béla által az újabb támadások visszaszorítása érdekében elrendelt erődítmények sorába tartozik. Stratégiai jelentőségű helyzete miatt fel tudta tartóztatni a Maros völgyén vagy az erdélyi Vaskapun keresztül érkező ellenséget. A vár az erdélyi fejedelemség kialakulásáig királyi vár volt és az erdélyi vajda tisztségéhez tartozott. Így többek között Hunyadi János és Szapolyai János tulajdonában is volt. A fejedelemség idején végvár lett.
Izabella királyné parancsára ide börtönözték be egy időre Dobó Istvánt, az egri hőst. Báthori Kristóf, Báthori István fejedelem által megbízott vajda ide börtönözte be Dávid Ferencet, az erdélyi unitárius egyház alapítóját, annak első püspökét, aki itt is halt meg 1579 november 15-én. Egykori celláját emléktábla jelzi.
A XVIII. században az osztrákok korszerűsítik és további védműveket építenek hozzá. Az 1817-ben Dévára látogató I. Ferenc császárt és feleségét, Karolina Augustát, nagyon meghatotta az elhanyagolt vár romantikus hangulata, minek következtében jelentős anyagi támogatást irányoztak elő az erődítmény restaurálására.
Az 1848–1849-es szabadságharc idején a kurucok elfoglalták a várat. 1849. augusztus 12-ikén, valószínűleg a helyőrség hanyagsága miatt, felrobbant a lőporraktár súlyos károkat okozva az együttes keleti felének épületeiben.
1896-ban a vár a Hunyad Megyei Történelmi, Régészeti és Természettudományi Társulat tulajdonába került, melynek igazgatása alatt kiépítették a vár megközelítését szolgáló sétányokat és fásították a várhegyet.
Néhány éve már siklóval is fel lehet jutni a várhoz. Elkezdődött a vár restaurálása is ezért egyelőre csak a várfalak aljáig lehet felmenni.