Wesselényi szobor

A Wesselényi-szobrot Zilah akkori főterére, a rendezetlen állapotú Kossuth térre tervezték. A szobor felállításával párhuzamosan folyt a tér rendezése is, a század végén épült fel a tér számos reprezentatív épülete, artézi kútjai, aszfaltozott útja, járdái. Fadrusz nemcsak a szobrot, hanem a környezetét is megtervezte, a hozzá tartozó, szecessziós kerítéssel együtt. A szobrot és környezetét 1935-ben lerombolták. 1942-ben állították fel újból, a Fadrusz által megtervezett kerítés nélkül. A Wesselényi-szobor két alakja, a felszabadított jobbágy és Wesselényi Miklós magas, tömbszerű talapzaton, sziklaormon jelenik meg. Az enyhén görnyedt hátú, széttárt karú idősödő paraszt panaszaival fordul urához, fejét az előtte, alacsony sziklatömbön álló báró felé emeli, aki kinyújtott jobb karját megértő gesztussal a paraszt vállára teszi. A báró alakja a szokástól eltérően nem magas talapzatról, vagy lóhátról tekint le alattvalójára, a két alak közti enyhe szintkülönbség az egyenjogúságra utal és a szoborcsoport háromszögbe komponálását szolgálja. Wesselényi alakja mögött a sziklára vetett mentéje és A Szabadság bajnokának / Szemere Miklós mondatszalagos babérkoszorú látható. Az alakok ábrázolását az anatómiai pontosság jellemzi, külön figyelmet érdemelnek az élethű profilok, a paraszt munkától megdurvult keze, öltözékük plasztikus redőzése és részletgazdagsága.