Vajdahunyadi vár

A birtokot Luxemburgi Zsigmond adományozta Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának. Vajk egy kis erősséget épít ki itt birtokközpont céljára, fel is veszi a birtok nevét.
Később Hunyadi János építtete ki rangjához méltó lovagvárrá. Ő építtette a most is látható nyugati oldalon húzódó későgótikus stílusú palotaszárnyat, amelynek alsó szintjén van a lovagterem, falán egy XV. századi freskóval. A lovagteremben jelenleg korabeli fegyverek gyüjteménye látható. A felső szintjén húzódik az ún. országház, ahol a fontosabb tanácskozásokat tartották. Szintén Hunyadi idejében épült a kaputorony.
Szilágyi Erzsébet építtette a Mátyás-loggiát, amely az első fennmaradt reneszánsz építmény Erdélyben. Az épületrészt Aranyháznak nevezik. Hozzá kapcsolódik a még Hunyadi idejében épült de Bethlen Gábor által átépített várkápolna. A várkápolnához kívűlről kapcsolódik a Bethlen Gábor által építtetett  ágyúterasz. A terasz mellett található a vár kútja, amelyet a legenda szerint török foglyok ástak a sziklába.
A vár keleti oldalon a Bethlen szárnyban folytatódik. Bethlen Gábor építtette, de a XIX. században neogótikus stílusban állították helyre és Rudolf herceg számára rendezték be. Ennek része a neogótikus loggia.
A szárny külső, északkeleti sarkán áll a Hímes-torony. Az egész várat a déli oldalon kívülről a Fehér-rondella zárja le. A délnyugati rész az ún. Királyház, melyet Zólyomi Dávidné építtetett. Belső oldalán a csigalépcsőt rejtő Királylépcső-toronynyal, külső oldalán pedig a Kapisztrán-toronnyal kapcsolódik a palotaszárnyhoz. A Kapisztrán-toronyból felvonóhídon keresztül közelíthették meg a védők ostrom esetén a vártól 35 méterre lévő Nebojsza-tornyot. A név jelentése szerbül: „Ne félj!” A Hunyadi idején fölépült ötszintes külső erődöt utolsó menedéknek szánták arra az esetre, ha az ostromlók behatoltak volna a várba. Gyilokjáró vezet hozzá.