Ojtozi-szoros

Az Ojtozi-szoroson törtek be hajdanán az országba török és tatár seregek, áthaladtak rajta nagynevű hadvezérek: Batu kán, Mátyás király, Mihály vajda, Bem József. A szorosban levő országutat 1850-54 között építették ki, ez köti össze ma is Háromszéket a Berecki-havasokon keresztül Moldvával. A szorosban két turisztikai objektum kínálkozik megtekintésre: Rákóczi várának maradványai és az Ojtozi-szélgödrök. A Rákóczi vár a szoros kapujában, a Rakottyás hegy tetején található,s dokumentumok bizonyítják, hogy I. Rákóczi György idejében (1630–1648) már állott. A várat  1788-ban foglalták el és rombolták le a törökök. A Rakottyással átellenben, az erdővel borított, meredek Kis-Kalaszló-tetőn láthatóak, különösen a hideg téli napokon, a „működő” ún. pipáló szélgödrök. A homokkőben kialakult hasadékokban, barlangokban télen felmelegszik a levegő, és a hőmérsékletkülönbség által létrejött nyomáskülönbség miatt, a hegy tetején levő barlangszájakon hófehéren ömlik ki a vízpára: „pipál a hegy”. Nyáron fordított helyzet alakul ki: a hegy lábánál hűvös levegő áramlik ki. Ezért nevezik szélgödröknek. A szorosban négy híd van: Kis-Kalaszló, Vár- vagy Rákóczi-híd, a Kalaszló- és a Gyilkos-híd. A második hídtól balra, lerobbantott meredek sziklafal tornyosul. Ez volt a Honvéd-kő, ebbe volt belefaragva az alábbi felirat: „Itt járt 1918 nyarán a 18-as m. k. gyalogezred Sopronból.” A sziklát 1961-ben az út újabb korszerűsítése alkalmával felrobbantották. Ennek emlékét őrzi a  soproni városerdőben álló hasonmás, a következő felirattal: „Ez az emlékmű hű mása annak az eredetinek, mely az Ojtozi-szoros sziklafalába vésve hirdette a Soproni 18-as honvédek vitézségét.”Régen Ojtozban működött a vámhivatal, a régi vámépület, műemléknek nyilvánítva, ma is áll.