Fogarasi-havasok

A Fogarasi havasok a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége. Kelet-nyugati irányú főgerince hatalmas falként emelkedik ki a környező medencékből, gerincmagassága mindenhol meghaladja a 2000 métert. Legmagasabb csúcsa a 2544 métert elérő Moldoveanu. Éghajlatára a csapadékos hosszú, hideg telek és rövid hűvös nyarak jellemzőek, a  hegységet az év nagy részében, általában novembertől júniusig hó borítja. A nagy havazások után a hegységben igen nagy a lavinaveszély. A Fogarasi havasokban 1800 m-ig nyúlik fel a fenyveserdő, azon túl sziklaormok és csúcsok következnek. Völgyei tele vannak természeti szépségekkel, melyek a turisták kedvelt kirándulóhelyei. Ilyenek a több méter magas vízesések, csobogó vizű patakok, a sziklás gerincek között meghúzódó tengerszemek, kisebb-nagyobb barlangok. A Fogarasi havasok területén viszonylag kevés a védetté nyilvánított terület, ilyenek: a Bâlea- rezervátum, a Vöröstorony őslény rezervátum valamint a hegység északkeleti  lábánál elterülő Nárciszmező. A Bâlea- rezervátum legnagyobb tavából, a Bâlea-tó katlanából zúdul alá a Bâlea-vízesés. Ennek alsó végének közelében  turistaszálló áll, ahonnan drótkötélpálya visz fel a 2034 magasságban fekvő Bâlea-tóhoz, de felvezet ide a Transzfogarasi út is, amelynek felső szakaszát viszont a téli idényben lezárják.