Örmény katolikus templom

A források tanúsága szerint az Erdélyt Moldvával összekötő kereskedelmi útvonal mellett elhelyezkedő Gyergyószentmiklóson már a XVII. század első felében éltek örmények, azonban nagyobb arányú betelepedésükre 1672-ben került sor. A templom egy sátortetős hajóból és alacsonyabb tetőzetű, sarkain pillérekkel erősített sokszögzáródású szentélyből áll. Tömegét a sok kis toldaléképítmény teszi mozgalmassá. Az északi és déli oldalon szimmetrikus elrendezésben egy-egy háromkaréjos kialakítású kápolna, illetve portikusz található. Az északi oldalon húzódik a négyszögletes sekrestyeépület, a nyugati oldalon a torony alsó szintjéhez kis előcsarnokot csatoltak. A torony oldalához ívelt vonalú, sarkain törpepillérekkel hangsúlyozott oromzat csatlakozik, mely mozgalmas, barokkos külsőt kölcsönöz az épület főhomlokzatának. A templom berendezését egységes kialakítású, értékes oltárok képezik. A két szélső szoborcsoport közvetlenül kapcsolódik a gyergyószentmiklósi örményekhez, ugyanis a jobb oldalon a város védőszentje, Szent Miklós jelenik meg püspöki ornátusban, előtte térdel a három lány, akit a legenda szerint pénzadománnyal segített meg. A baloldalon az örményeket keresztény hitre térítő Világosító Szent Gergely szobra látható, amint megkereszteli az előtte térdelő Tiridát királyt. A főoltárképen a templom titulusának megfelelően Mária megkoronázásának és mennybemenetelének jelenete kapott helyet.