Református templom
A gótikus stlusú, XIII-XIV. század fordulóján épült református templom II. Erzsébet angol királynő ükanyjának, Rhédey Klaudiának a nyughelye.
Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. A torony a reformáció idején épült, 1760-ban a templomot átépítve helyreállították. Kegyura a Rhédey és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey-család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének az angol királyi család ősének földi maradványait. A templomot 1935-ben unokájának, Mária királynőnek az adományából restaurálták, ő állíttatta a fekete márvány emléktáblát is. Az „ódon templom“ már Orbán Balázs idejében is több átalakítás nyomát viseli magán, hiszen a 13-14. század fordulóján épült hajlék ekkor már a XV.századi átépítés gótikus stílusjegyeit is hordozza: több szöggel záródó szentély, csúcsíves ablakok, a torony alatti fõkapu, déli kapu. Az 1759-60-as, a Rhédey és Wesselényi családok támogatásával megvalósuló templomrenoválás is hátrahagyta már nyomait az épületen, s az átalakítások sora még ezzel sem szakad meg, mivel az 1935-36-os években történő felújítás során , abból a meggondolásból, hogy az épület belseje több fényt kapjon, a csúcsíves ablakokat stilizált, hosszúkás nyílásokkal helyettesítik. A templom nevezetessége kétségtelenül Sipos Dávid 1760-ban, Wesselényi Kata megrendelésére készült kőszószéke. Megemlítendő még a változások korában az északi támfalba vésett rovásírás töredék, amelynek megfejtése a mai napig várat magára.
Látogatói vélemények
Még nincs értékelés — legyen az első!