Erdődi vár
Erdőd környékének sík területéből már messziről kitűnik az alacsony dombtetőt koronázó műemlék jellegzetes részlete, a kerek torony.
Hunyadi Mátyás király 1481-ben kedvelt hívének Drágffy Bertalan pohárnokmesternek engedélyt adott, hogy a birtokán bárhol várat építhessen. Ehhez az engedélyhez köthető Erdőd várának megépítése. Erdőd és környéke a történelem során többször uralkodót és birtokost cserélt, mígnem 1565-ben a törökök 40 napi ostrom után elfoglalták és várát lerombolták. A 17. század második felétől a birtok a Károlyi család kezébe került. Károlyi Sándor, a Rákóczi-szabadságharc után következő békésebb periódusban, 1727-ben, felújította, azaz teljesen átépítette a kastélyt. Károlyi Sándor halála után a kastélyt az uradalom céljaira és a tiszttartók lakására használják. Az erdődi várkastély volt otthona Szendrey Júliának, Petőfi feleségének is, kinek apja erdődi jószágigazgató volt. A kastély kápolnájában tartották 1847. szeptember 8-án Petőfi és Szendrey Júlia esküvőjét. A vár a 19. század második felére már ismét elhagyott és romossá válik. Megmaradt része a II. világháborúban pusztult el, így mára a kerek tornyokkal díszített gyönyörű várkastályból mindössze egy szép, de romos torony maradt meg. Napjainkra viszont felcsillant egy reménysugár az erdődi vár megmentésére, ugyanis Európai Uniós pályázati forrásból megkezdődött a műemlék régészeti feltárása és állagmegóvása.
Látogatói vélemények
Még nincs értékelés — legyen az első!