Aradi Vár

Már az Árpád korban megszervezték a Maros-völgyi út és a folyó mai város térségében található, fontos átkelőhelyének a védelmét. Arad első erődítménye, az Árpád-kori Arad megye ispáni vára, a várostól mintegy 7 km-re keletre levő Öthalom (Glogovác, 1947-től Vladimirescu) település határában állt. A királyi alapítású, trapéz alaprajzú, gerendavázas földvárnak két építési fázisát különböztették meg a régészeti kutatások során. A területén előkerült leletek az erődítmény 9–11. század közötti működését igazolják. A várban feltárt temetőt a sírokban talált, 11. század első felében vert érmék keltezik. II. (Vak) Béla király (1131–1141) az ispáni várat az általa alapított, Szent Márton tiszteletére szentelt, aradi prépostságnak adományozta. Ebből kifolyólag, a következő időszakban a vár katonai szerepe fokozatosan háttérbe szorult, és valószínüleg az erődítmény még a tatárjárás előtt (1241) meg is szűnt. A 14–15. századi forrásokban nem találkozunk többé az aradi vár említésével, így bizonyosra vehető, hogy a 16. századig települést nem védte semmiféle erődítmény. 1554–1556 között az oszmánok egy új, palánkvárat (parkan) építettek Aradon, ám ez nem az egykori káptalani templom körül, hanem a marosi átkelőhely közelében, a mai város területén helyezkedett el.Az 1600-as évek végén az osztrákok egy közel téglalap alaprajzú, sarkain 2 olaszbástyával, illetve 2 félbástyával védett erődítményt létesítettek. 1763–1783 között a régi vártól északkeletre, a Maros túlsó partján felépítették a nagyrészt napjainkig fennálló, új, korszerű erődítményt, amely az Osztrák-Magyar Monarchia déli védelmi vonalának fontos stratégiai pontjaként működött a királyság felbomlásáig (1918).A vár belsejében egy barokk templom áll, ma már erősen megviselt állapotban. Ugyancsak az idő vasfoga, no meg a gondatlanság miatt meglehetősen romos a templom melletti egykori ferences kolostor. Jó állapotban vannak viszont a tiszti épületek és a kazamaták. Ez utóbbiak fala helyenként 2 m vastag. A hatalmas vár valamikor 3600 katonát és 300 ágyút tudott befogadni. Jelenleg az aradi vár a régió legjobb állapotban megőrzött alföldi vára. Mire az erődítmény felépült, Arad már elvesztette stratégiai jelentőségét, mert az osztrák birodalom nem ért véget a Marosnál (a Bánság addig török kézen volt), hanem délre tolódott a Dunához. Viszont az építmény negatívan befolyásolta a város fejlődését, mert lőtávon belül volt a belváros. 1848-ban innen lőtték a császári csapatok a honvédkézen lévő Aradot, amelyben szinte egyetlen ház sem maradt épségben. A világosi fegyverletétel után Haynau táborszernagy itt alakította meg a vérbíróságot, és itt hozták meg a halálos ítéleteket a honvédtábornokokra.A várban 1914-1918 között a földalatti erődítményekben lágereket hoztak létre a boszniai-hercegovinai civil és katonai foglyok számára. 1918-ban a várat francia és szerb seregek foglalják el, majd 1919-től a román hadsereg veszi át. A várban a kiegyezést követően a 33. császári és királyi gyalogezred állomásozott, 1920-tól egy román gyalogezred, majd szovjet katonák, kivonulások után ismét román katonák rendezkedtek be. Jelenleg is a román katonaság használja. Bár néhány éve folyik az egyeztetés a honvédelmi minisztériummal a vár egyelőre csak kívülről tekinthető meg.